„Oroszlán a pumák között”

A második világháború története mindenki számára ismert, egyike a világ legjobban dokumentált történéseinek. De vannak olyan aspektusai, amelyek kevésbé ismertek, és ezek közé tartoznak a háború azon katonáinak az élete, akik az emberi helytállásra, a hősiességre, a hazaszeretetre mutatnak példát. Magyarország esetében is igen sok olyan katona volt, aki a saját életét is feláldozta a hazája érdekében, és ezek közé tartozik vitéz nemes Molnár László hadnagy is, aki a halálakor a magyar légierő legeredményesebb pilótája volt.

Molnár László repülő hadnagy

A bölcsőtől a botkormányig

Vitéz nemes Molnár László 1921. május 1-én született Nagykőrösön, egy pozsonyi banktisztviselő leánya és Molnár Gyula alezredes harmadik gyermekeként. Mindössze alig három évet töltött az alföldi városban, mert a családja Sopronba költözött. A leghűségesebb magyar városban kezdte meg az iskolai tanulmányait, aminek a befejezése után a középiskolai éveit is itt töltötte az igen jó eszű és jó sportoló Molnár László. A következő állomás a Rákóczi Honvéd Reáliskola volt, ami egyben azt is jelentette, hogy elkötelezte magát a katonai pálya mellett, amiben minden bizonnyal szerepe volt a családjának, az édesapja példájának is. Senki nem kényszerítette arra, hogy erre az útra lépjen, saját elhatározása volt, hogy a hazája szolgálatát választja. A középiskolai évei alatt is egyike volt a legjobbaknak, a tanulás és a sport mellett az erkölcsi tartás és a hazaszeretet terén is példát mutatott. Ezzel kapcsolatban az egyik legismertebb tette az volt, amikor 17 évesen pár társával együtt azt találták ki, hogy létrehoznak egy szabadcsapatot, amellyel „visszafoglalják” a Felvidéket. A tervet végre is akarták hajtani, aminek első állomásaként az iskolájuk raktárából vettek „kölcsön” pár biciklit, amikre pattanva el is indultak a határ felé. Az akció 40 km-es biciklizés után ért véget Kapuvárnál, ahol két derék csendőr megállította a csapatot és szépen hazaküldte. A fiatal Molnár László életének meghatározó eseménye volt amikor 1938 novemberében a Magyarországhoz visszatérő Kassán az iskola növendékei adták a díszőrséget II. Rákóczi Ferenc sírjánál. A következő évben a sikeres érettségi után a kassai Horthy Miklós repülő akadémia növendéke lett, ami azt is jelentette, hogy elkötelezte magát a repülés mellett.

Éppen megkezdte az akadémiát, amikor kitört a második világháború, ami rányomta a bélyegét a kiképzésre is. Minden egyes tanuló tisztában volt a helyzettel, azzal, hogy előbb vagy utóbb, de a hazájuk is a részese lesz a nagy világégésnek. Molnár László is így volt ezzel, minden energiáját a felkészülésre fordította, és ennek érdekében még olyan tettre is vetemedett, hogy 1941 hideg telén a harmadik emeleti kápolna ablakából, mintegy 12 méter magasból gyakorolja az ejtőernyős ugrást az egyik társával. Az már csak részletkérdésnek bizonyult, hogy ejtőernyő nélkül gyakorlatoztak, és az udvaron összehordott nagy hókupac szolgált az ugrások tompitására.

A keleti fronton

A kassai időszaknak 1942 nyarán lett vége, aminek az eredményeképpen repülő hadnaggyá avatták, és az I. vadászgyakorló repülőosztályhoz került. A katonai pályafutását Szolnokon kezdte, aminek első jelentős eseménye az volt, hogy 1943 nyarán átképezték Messerschmitt Bf 109-F repülőre.  A Bf 109 a második világháború egyik legismertebb, és a németek legnagyobb példányszámban gyártott vadászgépének bizonyult, amivel a legtöbb légigyőzelmet aratták a háborúban. Egy ilyen repülőgépet kapott Molnár László, és 1943 nyarán ki is küldték a keleti front poklába több magyar társával egyetembe.

1943 augusztus 16-án aratta az első légigyőzelmét, amikor is mindössze két magyar vadász 15 szovjet géppel találkozott. A légicsatában a parancsnokát erős tűz alá vették, de Molnár hadnagy elszántan a segítségére sietett, és sikerült lelőnie az első ellenséges gépét. A kemény légi ütközet után szinte üres üzemanyagtankkal és minden lőszerét elhasználva ért haza. Szeptember 6-án két magyar vadász 40 szovjettel került szembe, ami eredménye az lett, hogy a két magyar 1-1 ellenséges vadászt leszedett az égről, míg a többit szétszórták.  Arról nem szól a fáma, hogy a magyarok voltak ennyire jók, vagy a szovjet pilóták ennyire „rosszak”, de mindenesetre az, hogy két vadász 20 túlerővel szemben győzedelmeskedjen, igencsak jelent valamit. Szeptember 24-én két tucat bombázót négy magyar vadász kísért amikor szinte a semmiből 35 szovjet vadász jelent meg és kezdett tüzelni a gépekre. A bő félóráig tartó légicsapás során Molnár László kettős légi győzelmet aratott, amivel négyre növelte a győzelmei számát. Az ötödik légi győzelem után a pilóták megkapták az „ász” elnevezést, így Molnár László hadnagyot is megillette. Ebben az időben Kalinovka repülőtér volt a magyarok állomáshelye. „Laci” az egyik reggel váratlanul beült a repülőgépébe, amit a szerelő sem értettek. Kérdezték is szerelői, hogy mégis mit akar, amire azt a választ kapták, hogy „megérzés”. Hamarosan majdnem egy tucat Il-2-es-Sturmovik jelent meg az égbolton és indított támadást a repülőtér ellen. Még meg sem szólalt a riadó, Molnár László már a fel is emelkedett a gépével, és oroszlán módjára, egymaga csapott le a támadókra.  A magyar ász percek alatt végzett két szovjet géppel, amit látván a többi inkább visszavonult. Mire a többi magyar vadász felszállt, már vége is volt mindennek. A legenda szerint az egyik légiharca után a gépével kényszerleszállást kellett végrehajtania, és amikor bajtársai riadtan feléje siettek és ott találták ücsörögve. Kérdezték tőle, hogy hol van a repülőgépe, amire a legteljes nyugalommal csak annyit válaszolt: a paszulyosban (babföldön érkezett le gépével). Innen ered a “Paszulyos” név, amivel a társai néha illették.

Molnár László a keleti fronton

Molnár László októberben egy szovjet rombolót lőtt le, aminek a személyzete közül egynek sikerült kiugrani ejtőernyővel. A magyar pilóta a kiugrott pilótát nem „bántotta” hagyta nyugodtan földet érni, és egészen addig körözött amíg a földi erők meg nem érkeztek és el nem fogták. Ellenkező esetben a szovjetek minden szemrebbenés nélkül végeztek minden egyes pilótával, így emberségből is jelesre vizsgáztak a magyar pilóták.  1943 őszére már 7 légi győzelemnél járt, ami akkor magyar rekordnak számított. Novemberben megsebesült az egyik bevetés során, de pár héten belül folytatta a harcot. Decemberben egy 20 bombázóból álló egységre támadt rá egyedül, aminek az eredménye a 8. légi győzelme lett. 1944 január 8-án egy négyes győzelemmel indított, amit a hónap végén még kettővel növelt, amikor 30 géppel szált szembe egyedül. Ekkoriban új gépet kapott egy Me Bf 109G-6 típust, amit Erzsinek keresztelt el. Február közepén már a 18 légi győzelemnél járt, amikor új parancsot és beosztást kapott. A keleti frontról áthelyezték a honi légvédelemhez.

A haza védelmében

A megpróbáltatások alatt …kell minden erőnket összeszedni! és győzni vagy meghalni !!!—NEM INGADOZNI !!— hanem menni a választott úton akkor is, ha nehéz! és küzdelmes!! menni és eleget tenni az eskünknek A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG!”

Molnár László

1944 márciusában Molnár László több hónapnyi frontszolgálat után tért haza, de ezúttal sokkal fontosabb szerep várt rá, a haza védelme. Májusban pár hetet Németországban töltött továbbképzésen, és onnan visszatérve júniustól a 101. “Puma” Honi Légvédelmi Vadászrepülő osztály kötelékébe került. Az osztályt Magyarország légterének védelmére hozták létre 1944 nyarán. Az egység harcolt az amerikai 15. Légihadsereg és a Szovjet Légierő ellen, legfőképp Magyarország, de a háború végén már Ausztria felett is.

A Pumák jelvénye a vörös üvöltő pumafej

1944 június 14-én több mint 500 B-17 és B-24 bombázó jelent meg a magyar légtérben, amelyet P-38 és P-51 vadászok kísértek. Ezzel a támadó csoporttal 32 magyar és kb. 80-100 német gép szált szembe, köztük Molnár László is, aki egy P-38 lelövésével az első hazai sikert könyvelhette el. Július 7-én 650 db bombázó 250 kísérővadász támogatásával Csehország irányába támadott. A gépek a célok felé tartva átrepültek Magyarország felett. A légi harcok súlypontja a Bécs és Budapest közötti légtérben alakult ki, ahol Molnár „Laci” két B-24 lelövésével gyarapította a sikerei listáját. Július 26-án az amerikai bombázók főként ausztriai célokat támadtak, ami során két magyar és öt német gép szált szembe 50-60 amerikai bombázóval és a kísérőikkel. Molnár lelőtt egy bombázót, ami után 15 ellenséges vadász vette üldözőbe, de sikerült meglépnie. Július 27-én 366 db B-17 és B-24 támadott budapesti célokat, további 24 db B-24-es a pécsi pályaudvart bombázta. A kötelékeket P-51 és P-38 gépek biztosították. Német részről 90-100 vadász és romboló vett részt a bevetésen. Hozzájuk csatlakozott a magyar Pumák 8 gépe. Molnárnak sikerült egy bombázóval végezni, amivel elérte a 23 légi győzelmet.

Molnár László a harcok szünetében

Molnár László utolsó bevetése 1944 augusztus 7-én zajlott. Aznap 18 gép magyar puma startolt szoros kötelékben, hogy 12 német háromágyús „Messzert” kísérve szembeszálljon 357 amerikai bombázóval és 141 őket biztosító vadásszal. Alig 18 bátor magyar pilóta indult harcba 500 ellenséges gép ellen. Az irányítás ezen a napon rendkívül rosszul működött. Molnár László megpróbálta teljesíteni a rossz, életveszélyes és amatőr módon kiadott parancsokat. A Rába-folyó felett 8.000 méter magasan repültek amikor a hadnagy megpróbálta figyelmeztetni – saját életét kockáztatva – a veszélyre a hozzájuk csatlakozó németeket, de ekkor egy Mustang súlyosan megrongálta gépét. Zuhanásban próbálta meg kivonni magát a harcból, de amikor kis magasságban egyenesbe hozta gépét egy Mustang újra elkezdett tüzelni rá. A legfrissebb kutatások szerint megpróbálta elhagyni a gépét, ami végül nem sikerült, így sérülései miatt nem önerőből hagyta el. A később megtalált holttesten igen sok sérülést fedeztek fel, amik a nyitott ejtőernyő nélküli zuhanás miatt keletkezhettek.

Molnár László V8+48 jelű Bf 109G-6 gépe és ő maga is a káldi erdőbe zuhant. A Magyar Királyi Légierő egyik legnagyobb „ásza” mindössze 23 éves volt, és addigra 132 bevetésen 25 légi győzelmet ért el. Síremlékét édesapja tervezte és 1944. augusztus 14-én Sopronbánfalmán ott volt az egész akkori repülőstársadalom. A légierő parancsnoksága külön parancsban emlékezett meg róla azon a gyászos napon. Példaképül állította a többiek elé, és posztumusz kinevezte a hadnagyot, főhadnaggyá. Sírját gépének légcsavarja díszíti, a következő felirattal:

VITÉZ NEMES

MOLNÁR LÁSZLÓ

M. KIR. REP. HADNAGY

ÉLT 23 ÉVET

HŐSI HALÁLT HALT 1944. AUG. 7-ÉN

HALÁLA NAPJÁIG HAZÁNK ELSŐ VADÁSZREPÜLŐJE VOLT

A cikk a Kard és Penna Kiadó jóvoltából készült el, amiért köszönetet mondunk! A cikk alapjául szolgáló könyv megvásárolható a kiadó honlapján az alábbi linken:

https://www.kardespenna.hu/termek/ml01-oroszlan-a-pumak-kozott-_premium-kiadas_


2 hozzászólás

Névtelen · november 24, 2020 - 2:06 du.

p51 p38 nem vagyok szakember érdekes lett volna tudni mi az, gondoltam bemásolom a gugliba..
egyébként érdekes a történet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.