Egy birodalom árnyékában 1038-1052

A sorozat első részében a kedves olvasó megismerkedhetett István halála után Orseolo Péter első uralkodásával, és Aba Sámuel – trónon a harmadik – rövid országlásával. A második részben Péter királyt ismét elűzték a magyarok. Vata állt a felkelés élére, miközben hazatértek Kijevből az idősebbik Vazul fiak: Levente és András. Innen folytatódik az 1046-os esztendő, és a sorozat befejező része.

Szerző: Beatj | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Egy birodalom árnyékában, Magyarország 1038-1051

Az előző részben taglaltuk az István halála után kialakult helyzetet, Orseolo Péter első uralkodási időszakát, Aba Sámuelt – a trónon harmadikat – és Magyarország hűbérbe adását a ménfői csatavesztés után a német birodalomnak. Péter második országlásával folytatjuk, majd a Kőrösök mentén Békésben kevésbé békés pogányok dobálnak jámbor papokat a folyókba, mert azok nem beszélnek magyarul.

Szerző: Beatj | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

“A trónon harmadik.” (Aba Sámuel)

Az első szent királyunk halála után a fiatal Magyar Királyság válságos helyzetbe került. István a németeken aratott győzelmei kezdtek füsté válni. Bizánc nyugton, de III. Henrikkel a Német-Római Birodalom egy tehetséges és dicsvágyó uralkodót kapott.

Szerző: Beatj | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Háborúk és járványok

Az emberiség történelmét békés időszakok, és háborúk szabdalták. Népek, nemzetek, ideológiák mentek ki a síkra a saját igazukért, vagy pusztán a fennmaradásukért. De még a fegyvernél, és a háborúknál is pusztítóbbak voltak azok a járványok, amik az emberi fajt tizedelték az évezredek alatt.

Szerző: Beatj | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Tokaj – A borok és a harcok földje

A magyar harcos, katona vagy baka az idők folyamán rengeteg harctéren megfordult már. Hosszú időn keresztül katonanemzet voltunk. Hagyományainkhoz, hősiességünkhöz tartozik valami, amire a következő néhány írásomban szeretnék kitérni. Most nem egy személyt, vagy eseményt vizsgálunk, hanem azt, hogy mi tette még bátrabbá a harcost. A magyar „harci drogról”, a borról esik szó a továbbiakban.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Szigetvár ostroma II. rész

Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, hogy mikor született, így marad a feltételezés -1508 körül. Édesapja Zrínyi III. Miklós, édesanyja Karlovics Ilona volt. A Subic nemzetség jeles tagja, akik már IV. Béla királyunknak is segítséget nyújtottak a tatárjárás alatt. 1347-től a zrini kastély után Zrínyinek kezdték hívni őket.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Szigetvár ostroma I. rész

„Szemem fénye, szívem vére kedves fiam! Amit írtál tudomásul vettem, és megértettem. Te tudod azonban, hogy a mi családunk a bátorság szilárd talaján áll, s nekünk nem illik senkinek beszélni gyengeségről, és tehetetlenségről, mert ez gyávaság lenne tőlünk. Ilyen élet nekem nem kell. Amíg élek a pasa a várat nem kaphatja meg tőlem.” Zrínyi Miklós levele fiának, Györgynek. 1566 szeptember 5.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Horogszegi Szilágyi Mihály III. rész

Nándorfehérvár 1456 nyarán csodával határos módon, magyar kézen maradt. De az ország másik oszlopa, Hunyadi János bevégezte a küldetését. A holló felemelkedett, kitárta a szárnyát, és útját állta az áradatnak. Bár a szétvert török haderő megfutott, még mindig keselyűk köröztek hazánk felett, és körülötte egyaránt.  

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Horogszegi Szilágyi Mihály

„ A harc kitört, a harc lefolyt,

Két bajnok úrfiak

Szilágyi és Hajmás , Sztanbulon

Rabságba juttanak.

„Rabság! nehéz lánc! hős karom,

Miért nem vagy te szabadon!”    Vörösmarty Mihály: Szilágyi és Hajmási

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: , telt el a közzététel óta