Napóleon is csodálta a magyarok vitézségét – a győri csata – III. rész

Bonaparte Napóleon. Egy név, számtalan legenda. A történelem legnagyobb hadvezére több csatát vívott és nyert meg, mint Caesar, Hannibál és Nagy Sándor együttvéve. A leghíresebb francia császárt már életében temérdek mítosz lengte körül, amelyeket kiválóan használt ki személye népszerűsítéséhez és céljai eléréséhez. A históriák sora halála után tovább bővült, azonban Bővebben……

Szerző: Bárány Péter | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Napóleon titkos terve a magyarokkal – II. rész

Bonaparte Napóleon. Egy név, számtalan legenda. A történelem legnagyobb hadvezére több csatát vívott és nyert meg, mint Caesar, Hannibál és Nagy Sándor együttvéve. A leghíresebb francia császárt már életében temérdek mítosz lengte körül, amelyeket kiválóan használt ki személye népszerűsítéséhez és céljai eléréséhez. A históriák sora halála után tovább bővült, azonban Bővebben……

Szerző: Bárány Péter | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Görgei Artúr

„Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének.” Móricz Zsigmond gondolata a Nyugat hasábjain. Görgői és toporci Görgei (Görgey) Artúr, az 1848–49-es honvédtábornoka, aki olyan sikereket ért el, hogy a császár kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Polgári végzettségét tekintve vegyész, és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált. Egy minden alapot nélkülöző megtiprott hírnév, mely a köztudatban sajnálatos módon az áruló címkével van ellátva.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Mészáros Lázár – Az első hadügyminiszter

Huszártiszt, az MTT levelező tagja, tudós, politikus, a Magyar Királyság első hadügyminisztere és megrendíthetetlen hazafi. Ő Mészáros Lázár. E kiváló katona megítélése manapság elég negatív, így október 6-a alkalmából megpróbálom bemutatni az ő “szerény életét” és új megvilágításba helyezni személyét, emiatt a cikkben inkább az 1848-1849 közti munkásságáról és életének fontosabb pillanatairól lesz szó, túlzások nélkül.

Szerző: Mészáros Martin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Vértanúsors – az aradi tizenhármak utolsó percei

1849. október 6. 5 óra 30 perc, Arad A hajnali ködfátyol mögül négy büszkén lépdelő férfiú alakja tűnik elő. Egy tucatnyi osztrák katona botorkál mögöttük, fehér uniformisukat szorosan összehúzva magukon a csípős októberi hidegben. A furcsa menet éleset kanyarodik a sáros úton, majd megáll az aradi vár komor falai előtt. Bővebben……

Szerző: Bárány Péter | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Lenkey János, a 16. aradi vértanú

Lenkey az ágyán fekszik, apatikusan maga elé meredve. Teljesen meztelen, csak
egy tépett és nagyon piszkos durva katonaköpeny van rádobva. Ágyneműje nincs, a
szalmazsák és a párna szakadozott, csomókban lóg ki a lószőr belőle.
Az orvos int a mellette álló, velük együtt jött Knezic tábornoknak. Az közelebb
lép az ágyhoz. Gyöngéd szeretettel Lenkey vállára teszi a kezét.
– Hát hogy vagy, János? Hallom, nyugtalan éjszakád volt. Bántottak téged?

Szerző: Beatj | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Világostól Aradig, avagy a felelősség kérdése

Október 6-a az aradi vértanúk előtt való tisztelgés emléknapja, azonban mint minden történelmi eseménynek, ennek is vannak elfelejtett, vagy nem tudott részletei. Mielőtt bárminemű gondolatot szűrnék le a vértanúkról, pár kevésbé ismert tény, amely megnehezíti a nyomozásunkat: Ki is a felelős magáért a kivégzésekért?

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Julius Jacob von Haynau az aradi „hóhér”

Haynau megítélése szinte semmit nem változott az elmúlt 170 évbe. Ahogyan Magyarországon, úgy egész Európában az egyik leggyűlöltebb történelmi személy. Ezzel ellenben Ausztriában nem feltétlen ezt gondolják. Royalizmusa a Habsburg-ház egyik leghűségesebb tábornokává tette, így tisztelet övezi. Érthető is, hiszen minden parancsot a lehető legprecízebben próbált meg végrehajtani, és mint tudjuk egy katonának ez a feladata.

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Mohácstól Mohácsig

A vitéz Pálffy család eredete egészen az Árpád-korig követhető vissza. Történetünk két karintiai gróffal, a Hederváry nemzettség őseivel, Wolfgerrel és fivérével, Hedrikkel kezdődik. A testvérek II. Géza király uralkodásának idején páncélos lovagok kíséretében érkeztek a Magyar Királyságba, ahol az uralkodótól a Szigetközt kapták birtokul.

Szerző: Boromissza András | Közzétéve: , telt el a közzététel óta