Középkori szórakozás

Jelenkorunkban meghatározó a szórakozóhelyek iránti igényünk kielégítése, különösképp, hogy megannyi elfoglaltságot kereshetünk magunknak: mehetünk moziba, színházba, vagy akár egy diszkóba (ha létezik még olyan). A középkorban – bármilyen hihetetlen, szintén megvoltak a szórakozásnak a különböző platformjai. Haloween viszont nem volt, de hasonló mulatságok annál inkább.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Mindenszentek és a halottak napja

Mindenszentek és halottak napján szinte megtelnek a temetők, eltávozott szeretteink sírjánál rójuk le soha nem múló szeretetünket, és megemlékezünk az elmúlt kedves pillanatokról, közös emlékekről. Olyan régi hagyomány ez, ami már jóval a kereszténység előtt is létezett Európa szerte, sok egyéb olyan szokással együtt, amik a gyász megélését és az elhunyt elengedését segítették.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Ausztrália legtökösebb miniszterelnöke

Ausztrália. Az ország, melynek hallatán mindenkinek a koalák, a kenguruk, vagy a bozóttüzek jutnak eszébe. Ausztrália. A „legek kontinense”: a legkisebb, legalacsonyabb, legidősebb, legszárazabb, legjégtelenebb, valamint a legutoljára felfedezett lakott kontinens. Aki kicsit jártasabb a politikában az talán tudja azt is, miszerint Ausztrália a világ élvonalában van életminőség, illetve politikai, gazdasági jogok tekintetében is. Mégis, a szigetkontinens történelme legalább annyira távoli tőlünk, mint amennyire maga az ország.

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Caratacus

Caratacus egy brit törzsfőnök / király volt, aki a római terjeszkedés ellen harcolt Nagy-Britanniában. Az első században élt Caratacus igen eseménydús életet élt, ami során a törzsét, a népét védte a világ legerősebb birodalma a Római ellenében. Már életében legendává vált, és sor angol-walesi hagyomány köthető az életéhez, nem is beszélve a művészetben való megjelenéséről.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

V. Henrik – egy amúgy “nem rossz” film margójára

V. Henrik 1413 és 1422 között ült az akkori Európa egyik legfontosabb trónján, az angolon. Tette ezt mind úgy, hogy 1337 óta az ország gyakorlatilag hadban állt a királyi Franciaországgal, az ún. “100 éves ” háborúban. Hatalomra kerülése korántsem volt problémamentes, mivel a korabeli források szerint korábban egy kicsapongó, részeges életet élt, mellyel szakítania kellet, miután tudatosult benne, hogy ő örökli a trónt.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Szent László és az asylum esete

A legutóbbi Árpád-kori törvények olvasottságán felbuzdulva azt gondoltam, ma valami olyasmit hozok nektek, amit a mindennapokban is használunk, de egyáltalán nem ismerjük az eredetét.Ha azt mondom, hogy asylum, talán sokatoknak a bőrszerkós igazságosztó, Batman jut eszébe, akiről ismét egy új filmet forgatnak Robert Pattisonnal a főszerepben.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

3+1 film amit látnod kell október 23-án

2. A Nap utcai fiúk (2007) A történet 1956. október 23-án kezdődik és 1956. november 4-én ér véget. Juli (Gáspár Kata) Totyával (Czecző Sándor) jár, de Gábort (Bárnai Péter) is szereti, hármójuk története fordulatosan alakul a mozgalmas napokban. Pesterzsébeti fiatalok egy csoportja focizik a Határ út menti grundon. Juli, a Bővebben……

Szerző: Bárány Péter | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Caligula az „őrült” császár

Az időszámításunk kezdete után 41 évvel, majdnem három évtizeddel Augustus, az elsőnek tartott császár halála és 85 évvel Julius Caesar meggyilkolása után Rómában egy újabb történelmi jelentőségű gyilkosság történt. Az áldozat pedig a birodalom harmadik császára Caligula volt, aki az utókortól az „őrült” jelzőt is megkapta. De ez mennyire igaz? Tényleg megbomlott az elméje, vagy inkább a körülmények áldozataként lehet rá tekinteni, akit az utána jövők ruháztak fel olyan történetekkel, amelyeknek a fele sem volt igaz?

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Árpád kori törvények (I. István)

Azt hiszem, ha azt mondom, hogy “tíz falvanként egy templom”, mint kifejezés, akkor ezzel az Árpád-kori cikkellyel mindenki találkozhatott. Azonban, ha szigorúan akarom venni a korabeli jogalkotási folyamatot, akkor érdemes szakmai szemmel vizsgálni a törvényeket. Kezdjük azzal a megállapítással, amivel egy kiváló középkorász hölgy, Jánosi Mónika is foglalkozott. A történész szerint – és ezzel jómagam is egyetértek; az István-korabeli dekrétumok aligha keletkezhettek az uralkodó hatalomra kerülésével egy időben.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta